A norvég kutatás eredményeit az American Journal of Psychiatry szakfolyóirat októberi kiadása közölte.
Az eredmények 34 000 felnőtt bevonása során végzett norvég felmérés elemzéséből származnak. A felmérés a résztvevők testedzési szokásait, valamint a depresszió és a szorongás kockázatát vizsgálta.
Közel a felére csökkenthető a depresszió kialakulásának esélye
Az adatok alapos áttanulmányozása után brit, ausztrál és norvég elemzők arra a megállapításra jutottak, hogy azoknak az embereknek, akik hetente csupán egy órát mozogtak, a testedzés intenzitásától függetlenül a depresszió 44%-kal alacsonyabb kockázatával kellett szembenézniük a több mint egy évtizedes követés során azokhoz képest, akik egyáltalán nem mozogtak.
A tanulmány kulcseredménye, hogy látszólag még ez a kevés rendszeres mozgás is védelmet nyújt a jövőbeni depresszióval szemben. – állítja a tanulmányt szerző Samuel Harvey, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem (New South Wales Egyetem) Pszichiátriai Tanszékének adjunktusa.
„Ez itt most nem a több a jobb esete, mivel a mozgás mentális egészségügyi előnyeinek javarészét akkor észleltük, amikor a résztvevők a mozgásszegény életmódról rendszeres, heti 1-2 órás testedzésre váltottak.”- magyarázta Dr. Harvey.
„Továbbá, a mentális egészségügyi előnyöket nem befolyásolta a mozgás intenzitása. Komoly bizonyítékunk van arra, hogy bár a gyakoribb testmozgásnak nagyon sok fizika előnye van, a mentális előnyök heti két óra mozgás után már nem nőnek.” – tette hozzá a kutató.
„A lényeg, hogy a mentális egészség szempontjából bármilyen fizikai aktivitás, akár egy egyszerű séta is ugyanolyan hasznos.” – összegezte Harvey.
Az eredeti felmérést 1984-1986 között kezdték. Ekkor az átlagosan 45 éves résztvevők fizikai vizsgálaton estek át, majd kitöltöttek egy életmódjukkal és egészség állapotukkal kapcsolatos kérdőívet. Mentális egészségi állapotukat szintén értékelték.
1995-1997 között az eredeti résztvevők nagyjából kétharmadával egy követéses felmérést is levezettek. Az 1997-ig követett résztvevők körülbelül 7%-ánál alakult ki depresszió, míg 9%-uknál klinikai szintű szorongás.
A szorongás kockázatára a testmozgás látszólag nem gyakorolt semmilyen hatást
A kutatók ugyanakkor megállapították, hogy a heti legalább 1 órás rendszeres mozgás a nemtől vagy az aktivitás intenzitásától függetlenül idővel a depresszió kialakulásának kockázatcsökkenéséhez kapcsolódott. A szerzők számításai szerint a depressziós esetek nagyjából 12%-a heti egy óra alacsony intenzitású testmozgással megelőzhető lett volna.
A heti egy órát meghaladó testmozgás azonban látszólag nem csökkentette tovább jelentősen a depresszió kockázatát, tehát a védő hatás látszólag heti egy órás mozgással elérte a maximumát.
Arra, hogy ilyen kevés rendszeres testmozgás miként tartja távol a depressziót, arra a szerzők nem tudtak magyarázatot adni, mint ahogy ok-okozati kapcsolatot sem tudtak kimutatni a mozgás és a depresszió kockázatcsökkenése között. „Valószínűleg számos mechanizmus magyarázhatja a dolog működését. Mivel nem gyakorol ugyanolyan hatást a szorongásra, nem tudjuk pontosan, hogy mi is történik.” - mondta Simon Rego, a New York-i Albert Einstein College vezető pszichológusa.
„Azt viszont tudjuk, hogy nagyon kevés aktivitás is elegendő. Csupán heti egy óra mozgásról beszélünk, és nem kell magunkat agyonhajszolni. Ennyi mozgásra talán azokat is rávehetjük, akik eddig ki sem mozdultak a kanapéból. Bár egyelőre nem tudunk mindenre végleges választ adni, ezek nagyon ígéretes eredmények, hiszen heti egy óra bizonyára senki számára sem tűnik vállalhatatlannak.”
Forrás: webbeteg.hu
