Októberben ünnepeljük a Kenyér Világnapját. A jeles nap célja, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó energiaforrás, a kenyér jelentőségére. Hazánkban közel 24 ezer helyen lehet vásárolni különböző sütőipari termékeket.
Átlagosan 20 dekagramm, durván 2-3 szelet kenyeret fogyasztunk naponta. A mennyiség természetesen függ attól, hogy ki mennyit sportol, milyen a fizikai aktivitása. Györki Niké dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja a WEBBeteg kérdésére elmondta: ez a mennyiség megfelelő, kérdés viszont, hogy milyen a kenyér minősége.
A barna, a félbarna vagy éppen a rozsból készült kenyér szénhidráttartalma nem sokban különbözik egymástól, értékük 45 és 55 gramm közötti, a rosttartalom tekintetében viszont meglepő dolgokra eszmélhetünk.
B-vitaminok, ásványi anyagok
A magasabb élelmi rosttartalmú (teljes kiőrlésű, magvakkal dúsított, nagyobb rozsliszttartalmú) kenyérféleségek több vitamint, főként B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaznak, mint a fehérek. Az ásványi anyagok közül benne van a szelén, a cink, a magnézium és a kálium. Nem feltétlenül csak a rozslisztből tudunk hozzájutni ezekhez az ásványi anyagokhoz, de fontos forrásnak tekinthető.
Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre a magas rosttartalmú kenyerek fogyasztásakor, ugyanis a vízben oldódó rostok így fejtik ki jótékony hatásukat - figyelmeztet a dietetikus. A vízben nem oldódó élelmi rostok - így a hemicellulóz, a cellulóz - elősegítik a vastagbél megfelelő működését.
Figyeljen arra, hogy ne sózza túl a szendvicset, a zsíros kenyeret.
Nem kell megválni a félbarnától!
Fő a változatosság – hangsúlyozza Györki Niké. Úgy véli: ha nem szeretnénk, nem kötelező mindennap teljes kiőrlésű rozskenyeret ennünk, lehet váltogatni, a cél, hogy nagyobb részt teljes kiőrlésű, rozs és rozsos kenyeret együnk, és utána jöhet a sorban a félbarna és a fehér kenyér.
Kinek, milyen kenyér ajánlott?
Megtalálhatóak a boltok polcain a különböző betegségek diétájához illeszkedő speciális kenyerek is, így egyebek mellett gluténmentes kenyér a lisztérzékenyeknek, diabetikus a cukorbetegeknek, fehérjeszegény a krónikus vesebetegeknek, valamint nátriumszegény kenyér a magas vérnyomásban szenvedők részére.
Mindennapi kenyerünk - házilag
Nagyanyáink, anyáink mesélték, hogy a házi kenyérhez nem kellett más, mint liszt, víz, só és élesztő. Hetente kétszer sütöttek akkora kenyeret, hogy elegendő volt a családnak 2-3 napra is.
Szánjunk egy kis időt és energiát a saját és családunk egészségére. Házilag már 25 perc alatt elkészíthető egy dagasztás nélküli kenyér - mondja Somogyi Zoltán „Max” gasztroblogger. Többféle kenyér süthető, nagyon sokféle, jó minőségű lisztből, könnyen elsajátítható eljárásokkal. Van például élesztő nélküli, dagasztás nélküli kenyér.
Kérdés, drágább-e az otthon sütött pékáru? Egy kilogramm kovászolt kenyérhez kb. 70 dkg búzaliszt kell. Nagyobb forgalmú üzletbe menjünk vásárolni, mert ott nem tárolják sokáig, nem lesz dohos a liszt. Ehhez jön élesztő, só és víz. Ennyi az egész.
A gyári kenyér térfogatilag mindig nagyobb, mint az otthon sütött. Egy kilós házi vekni elfér egy tálban, a bolti sokkal nagyobb, pedig az is egy kilós – avat be a részletekbe Max, aki ha nem süt, kézműves pékségben vásárol kenyeret. A jó termékeknek pillanatok alatt híre megy – teszi hozzá a gasztroblogger.
Forrás: webbeteg.hu
