Az ehető gesztenye - vagy másik nevén maróni - a bükkfafélék közé tartozik, semmiképp sem szabad összekeverni a parkokban megtalálható vadgesztenyével. A meglepő hasonlóság ellenére nagyon távoli rokonságban állnak egymással, szóval parkban talált gesztenyét soha ne fogyasszunk, mert mérgező.
A gesztenye tápanyagtartalma igen magas, Nyugat-Európában az éhínségek alatt a gesztenye gyümölcse volt a túlélés jelképe, az emberek burgonya helyett fogyasztották. Kutacsában a homok közé rakva hónapokig eltartható, de manapság inkább a hűtőszekrény zöldséges rekesze ajánlott a tárolásra.
A gesztenye "húsának" szénhidráttartalma igen magas, de a keményítőnek köszönhetően a lassú felszívódású szénhidrátok táborát gyarapítja. Mivel rostokban is gazdag ezért a fogyókúrázók is beépíthetik a diétájukba, ha cukormentesen készítik el. A keményítő és rostok mellett magas a fehérjetartalma és telítetlen zsírsavakat is tartalmaz.
C-vitamin tartalma a ribiszkéével és a málnáéval vetekszik. A magas ásványi anyag tartalma miatt különösen azoknak ajánlott, akik érzelmileg labilisak. Erősíti az idegeket és elősegíti az idegsejtek anyagcseréjét, ezáltal gyorsítja a megújulás folyamatát. Sok káliumot, foszfort, magnéziumot és kalciumot tartalmaz, emellett E- és B-vitamin is található benne.
A szelídgesztenye felhasználásával készített krémek enyhülést hoznak a visszeres lábaknak, és az aranyér tüneteit is csökkentik.
A gesztenyéből készült liszt gluténérzékenyek számára is jó alternatíva lehet, főleg sütemények készítéséhez. A gesztenye fogyasztható nyersen is, de ha valamilyen fogást készítenél belőle, akkor meg kell főzni, vagy épp sütni.
A gesztenyefa leveléből készített tea a természetgyógyászok szerint csillapítja a köhögést és az asztma tüneteit is enyhíti. A kérgéből pedig gyomor- és bélbántalmakat enyhítő erős teát főznek.
A gesztenyéből nem csak bejgli és tejszínhabos desszert készíthető, kiváló alapanyag levesekhez, szószokhoz és zöldségpürékhez.
Forrás: femcafe.hu
