Egyesek varázserőt tulajdonítanak neki, ami nem csak megkíméli a betegségektől az emberi testet, de egyenesen örök életet biztosít neki. Mások a testgyakorlás egy bizonyos módjának tekintik csupán. A jóga legszigorúbb ítészeinek a természettudományok művelőit - elsősorban az orvosokat - kell tekintenünk. Az ateista tudós ha nem is hisz a nádik létezésében, a mantrák, mudrák és bandhák hatásaiban, a légzőgyakorlatokkal együtt végzett ászanák, a relaxáció és bizonyos tisztitó gyakorlatok hatásosságát nem vitathatja, hiszen ezek jótékony hatásainak kézzelfogható bizonyítékai vannak.
A jógának az a mentális hatása, amire azt szoktuk egyszerűen mondani, hogy "megváltoztatta az életemet", csak akkor válik hihetővé, ha saját magán tapasztalja az ember, vagy olyan személyen, akivel közelebbi kapcsolatban van. Ezek a változások nem mérhetők a tudomány módszereivel.
Patanjali erkölcsi elvei közül néhány különös hangsúlyt kap az életmóddal összefüggésben. A nem ártás (ahimsza) és a mértékletesség (brahmacsarja) különösen a táplálkozás és a saját testünkkel való bánásmód tekintetében megszívlelendő. A különböző, többé vagy kevésbé káros izgatószerek a szervezetet kimerítik, az energia szintjét csökkentik. De ugynaezt teszi a mértéktelen és összetételében nem megfelelő táplálkozás is.
A jóga nem követel vegetarianizmust. A mi éghajlatunkon különösen oda kell figyelni a fehérjék - beleértve az állati eredetűeket is - bevitelére. Fontos a szervezet időnkénti megtisztítása akár speciális technikákkal (satkarma kríja), vagy ha valaki ezektől idegenkedik, akár egyszerű böjttel. Fontos figyelni a testünk igényeire, azt hogy mit kíván igazából a szerveztünk. Ez legmarkánsabban böjt után nyilvánul meg. A gyomrot nem érdemes soha túlterhelni. Szilárd táplálékkal csak félig, folyadékkal negyedig töltsük, a többit hagyjuk üresen. A jóga testgyakorlataitól olyan hatékonnyá válik az anyagcsere, hogy érezhetően kevesebb táplálékmennyiséggel is beéri az ember.
Testünket a táplálékon kívül túlzott fizikai és szellemi aktivitással is kizsigerelhetjük, az utóbbival talán még komolyabban. A pihenést nem szabad megspórolni! A mai városi ember sajnos gyakran elfelejti ezt. Mind a napi, mind a hosszabb távú életritmusunkban egyensúlyban kell állnia az aktivitásnak és a nyugalomnak. Relaxációval nyerhetünk ugyan energiát, de az éjszakai alvást - melyenek nyugalmát nyugtatószerekkel kár felborítani - nem nélkülözhetjük.
A szattya (őszinte viszony magaddal), az aparigraha (kapzsiságtól való tartózkodás) és a szamtosa (megelégedettség) elhanyagolása könnyen stresszhez vezethet. Aki ezeket az elveket komolyan veszi, biztos hogy nehezebben idomul a mai társadalom uralkodó trendjeihez. Az anyagi javak, az élvezetek hajszolása örökös nyugtalanságot, elvágyódást kelt az emberben, ami megakadályozza, hogy a jelen pillanatot élvezni tudja. Ha valakit átjár a szattya elve, azaz mások mellett önmagával is kialakít egy tiszta, őszinte viszonyt, az már érett személyiséget feltételez. Sokaknak ez nemhogy az életük közepére, de még a végére sem sikerül, hisz hányan halnak meg etikai szilárdság, szociális érzékenység, mély emberi kapcsolatok nélkül, tulajdonképpen hazugságban. Az önelfogadással bajban levő, intimitásra és reális valóságérzékelésre képtelen ember sokkal érzékenyebb a stresszre. Aki úgy érzi, e téren még van mit tennie, nem késő ezt középkorúan sem elkezdeni. A jóga nidra sokat segíthet a stressz és a nyomán gyakran kialakuló pszichoszomatikus betegségek ellen.
Szinte valamennyi problémára jelent azonban valamiféle gyógyírt az ászanák gyakorlása. Ezért egy jógával éppen hogy ismerkedő jó, ha ezekkel kezdi, hiszen látványos változások következhetnek be. Megedzik a testet, számos esztétikai problémát későbbi életkorokra halasztanak (toka, háj, ráncok). Megoldhatnak esetleg régóta koloncként hurcolt mozgásszervi panaszt (derék-, nyakfájás, rossz testtartás). Természetesen - mint minden mozgás - csökkentik a testsúlyt. Miután növelik az izomtömeget, a hajlékonyságot, az állóképességet, dinamikusabbá tesznek, nyugodtan kijelenthető, hogy fiatalító hatásuk van. Ennek aztán természetes velejárója az önbizalom és a harmónia érzésének felerősödése.
Az ászanáknak azonban kifejezetten betegségmegelőző hatásai is vannak. Kialakult, és már orvos által kezelt keringési betegség esetén orvosi felügyelet szükséges, a betegségek kialakulása ellen azonban sokat segíthetnek. Kifejezetten serkentik a vérkeringést, segítik a szív munkáját, edzik az ereket, szabályozzák a vérnyomást, csökkentik a pulzust.
Az ászanák a pranajama és a relaxáció egymástól elválaszthatatlanok. Amellett, hogy a bandhákkal kiegészítve jelentősen megemelik a szervezet energiaszintjét, hatásuk a keringési és a légzőrendszerre a legnagyobb. A pranajama a testgyakorlással állandó összhangban már a kezdetektől, haladó szinten pedig önállóan is gyakorolható. Növeli a tüdő kihasználtságát, és ezáltal oxigénben gazdag vérrel látja el a szerveket, de jelentős idegerősítő és kiegyensúlyozó hatása is van. Hatásuk már a kezdetektől megmutatkozik, az úgynevezett "egyszerűbb" ászanák is hatásosak. A jóga gyakorlásakor el kell felejteni a könnyű-nehéz, és az egyszerű- bonyolult kategóriákat. A gyakorlásban előre haladva ugyanis a durva érzékeléstől haladunk a finom felé, így ha valaki átéléssel, odaadással gyakorolja akár a könnyű ászanákat is, gyorsan haladhat előre. Nem érdemes a tökéletességre törekedni, és önmagunkat másokkal hasonlítgatni. Elég, ha az ászanát a tőlünk telhető legjobban hajtjuk végre, a hatása akkor sem marad el. Aki a jógában nem tudja elengedni az ambíciót, nem érti a lényegét.
A jóga komolyabb betegségekkel szemben is lehet hatásos. Bizonyos ászanáknak már kialakult betegségekre is lehet gyógyító hatásuk, a tisztítógyakorlatokat pedig elsősorban daganatos betegeknek szokták javasolni. A jóga nidrát főleg pszichoszomatikus kórok, és idegi kimerültség esetén alkalmazzák, azonban más betegségek elviselését is megkönnyítheti.
Forrás: harappajoga.hu
