A túlzott folyadékfelvétel káros lehet a vesék, a keringés, illetve az anyagcsere kórállapotainak fennállásakor. Hiperhidrációnak nevezzük azt az állapotot, amikor a szükségesnél nagyobb mennyiségű víz halmozódik fel a szervezetben. Ez egészséges esetben nem fordul elő.
A vesék szerepe
A szervezet fehérje- és nátriumtartalma összefügg a víztartalommal. A vesék, mint a fölösleges folyadék és salakanyagok eltávolításáért felelős szervek, károsodásukkor nem képesek a kellő mennyiségű vizelet előállítására, így a szervezetben vízvisszatartás következik be. A vesék feladata, hogy a vizeletet elválasszák a fehérjéktől, vagyis a fölösleges vizet eltávolítsák, ám a fehérjéket visszatartsák. Ugyanakkor a fehérjék fokozott vesztését (vesebetegség, vesekárosodás esetén) nem követi a víz következetes vesztése, így vesebetegségek esetén relatív hiperhidráció alakul ki.
A nátriummal kapcsolatban más a helyzet: a nátrium fokozott ürítését következményes vízvesztés, visszatartását következményes vízvisszatartás és az így kialakuló hiperhidráció kíséri. A szív betegségének fennállásakor (szívelégtelenség) a szív nem képes a rá háruló terhelést a csökkent pumpafunkció mellett kompenzálni. Az extra megterhelés, amit a szervezetbe kívülről bejuttatott folyadéktöbblet jelent, a szívműködés további romlását eredményezi.
A szervezet fehérjehiányos állapota nemcsak a vesék rossz működése, hanem a bevitel csökkenése következtében is kialakulhat, például egyoldalú táplálkozás, éhezés, a bélből való csökkent fehérjefelszívódás, illetve a máj funkcióinak fehérjetermelés csökkenését eredményező működészavara (májzsugor) következtében.
Hiperhidráció
Hiperhidrációt okozhat a só- és vízháztartás szabályozásának károsodása, például hiperaldoszteronizmus, a szteroidkezelés, a diabetes insipidus. A hiperhidráció egyik tünete a testsúly megnövekedése. A felhalmozódott víz ödéma kialakulásához vezet, ami jelentkezhet a végtagokban, a kisvérkörben (ennek tünete légszomj, nehézlégzés). A hasüregi folyadékfelszaporodás ascitest okoz.
A hiperhidráció bizonyos formái az agy érintettségének jeleit mutathatják: fejfájás, tompultság, bágyadtság, görcsök alakulhatnak ki. A hiperhidráció kezelése a kiváltó ok terápiáját jelenti. Tünetileg a folyadékmegvonás és a vízhajtókkal történő gyógyszeres kezelés célravezető.
A vese- és szívbetegségek fennállása esetében diéta, illetve a folyadékfogyasztás korlátozása kötelező. Azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy táplálékaink mindegyike több-kevesebb vizet tartalmaz. A szilárd táplálékok fogyasztásából származó vizet is hozzá kell adni a napi javasolt folyadékmennyiséghez.
Forrás: webbeteg.hu