Kultúrtörténete
Az Aloe vera féltrópusi növény, melynek orvostudományi története több ezer évre nyúlik vissza. Az első írásos emlékek az i.e. 15. századból maradtak fenn: sumér agyagtáblák tesznek említést a csodálatos hatású növényről. Az ókori Egyiptomban az örök élet szimbóluma volt, és az előkelők balzsamozásáért felelős papok előszeretettel használták a mumifikálási eljárás során. A fáma szerint a messze földön szépségéről híres Kleopátra királynő is e növény levével ápolta bőrét.
Az aloé azonban nem csupán kozmetikumként szerzett magának elismerést: az ókori katonák sebgyógyításra is használták. A későbbiekben Avicenna, a híres arab orvos és gondolkodó is említést tett az Aloe vera gyógyító erejéről.
A növény őshazája eredetileg Afrika száraz éghajlatú vidékei. Napjainkban a Földközi-tenger mellékén, az Egyesült Államok több vidékén, továbbá a dél-amerikai kontinensen termesztik. Európába a keresztes hadjáratok idején jutott el az Andalúzia földjére lépő arabok révén.
A növény
Az Aloe vera a liliomfélék családjába tartozó, természetes körülmények között 75-120 cm magasra megnövő, kaktuszhoz hasonlító növény. Hosszú, vastag, húsos, tüskés szélű levelein védőréteg található – ez a külső héj szűri meg és a levegőt és a vizet. A külső hártya alatt található a cellulóz bőrszövet, a levél közepén, a bőrszövet között pedig a növény legértékesebb részét képező, áttetsző gélállomány. Az aloé sokvirágú növény, csöves vagy harang alakú virágainak színe rendszerint sárga, narancssárga, piros vagy piszkosfehér, melyek gyakran zöldesen csíkozottak.
Jelenlegi ismereteink szerint az aloénak mintegy 250-300 fajtája létezik a világon, de csak néhány rendelkezik gyógyító hatással (pl. Aloe ferrox, Aloe arborescens, Cal aloe). Gyógyászati felhasználásra az Aloe vera (más néven Aloe Barbadensis Miller) növény a legalkalmasabb és legelterjedtebb.
Hatása
Az aloélevél külső hártyája alatt található bőrszövet aloint tartalmaz, mely enyhe hashajtó és hánytató hatással bír – a növénynek ezt a részét a gyógyszergyártás hasznosítja, a gyógyhatású termékekben nem található meg. Az aloé gélállományának leginkább gyulladáscsökkentő, gombaölő, antibiotikus és regeneráló hatását használjuk ki. A növénynek magas az enzimtartalma, ezért ritka és értékes enzimforrásnak számít. Az enzimek alapvető fontosságúak a szervezet számára mind a tápanyag-felszívódási, mind a méregtelenítési folyamatokban játszott szerepük miatt. A növény hatóanyagai csökkenthetik a gyógyszerek mellékhatásait, erősítik az immunrendszert, és segítenek a szervezetnek a felhalmozódott méreganyagok kiürítésében.
Főbb gyógyító tulajdonságai:
Fertőzést gátló, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő (elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és a gombákat).
Az emberi szövetek legmélyebb részéig képes behatolni (az aloé a víznél sokkal jobban felszívódik, ezért hatóanyagait a szervezet is jobban tudja hasznosítani).
Serkenti a sejtnövekedést.
Tisztít, méregtelenít (gyorsítja és normalizálja az anyagcserét, regenerálja a bélbolyhokat, tisztítja a felszívó felületet).
Erősíti az immunrendszert (magas vitamintartalma miatt).
Idegnyugtató, fájdalomcsillapító (magas vitamintartalma révén biztosítja az idegrendszer védelmét, erősítését).
Külsőleg alkalmazva
Az aloéból kivont friss gél ideális a külsőleg történő alkalmazásra, és erre az otthon termesztett növényt is fel tudjuk használni. A növény külső, húsosabb leveleiről éles késsel vágjunk le egy darabot, és szabadítsuk meg a külső bőrszövettől. A levél belsejében található víztiszta, kesernyés szagú és nyálkás gélállományt közvetlenül rákenhetjük a kezelendő bőrfelületre, melyet előtte tisztítsunk meg.
Alkalmazható ízületi és reumatikus fájdalmakra, allergiás problémákra; de ideális elsősegélynyújtó szerként is: alkalmazható különféle sérülésekre, égési sebekre. Kitűnő vérzéscsillapító, fertőtleníti a sebet és gyorsítja a sebgyógyulás folyamatát. A kozmetikai ipar a gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatása mellett a bőr regenerálódását, hámosodását segítő tulajdonságát használja ki a különféle bőrápoló szerek hatóanyagaként.
Belsőleg alkalmazva
Az Aloe vera géljét számtalan, belsőleg alkalmazható formában hasznosítják: iható aloét találunk 100%-os folyékony gélként és egyéb italokban (pl. gyümölcslevekben), illetve teaként; emellett létezik a piacon aloékapszula és ampulla is.
Vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt elsőrendű táplálékkiegészítő, valamint az immunrendszer, a gyomor és a béltraktus kiváló szabályozója. Aktiválja a vér- és nyirokkeringést, a vese, máj- és epehólyag-funkciókat. Enyhíti az artritiszes és reumás fájdalmakat, továbbá javítja a pszichés állapotot és a fizikai állóképességet.
Forrás: vital.hu
