Az unatkozás egészségügyi problémákhoz vezethet. A pszichológusok ismerik ezt a jelenséget, és bore-outnak nevezték el, az unatkozásra vonatkozó angol szó alapján. Ha nem ér minket elég kihívás, tompává, motiválatlanná válhatunk. Az álmatlanság után hamarosan jöhet a depresszió. A bore-out elnevezés utal egyben a kiégési szindrómára is, a burn-outra, méghozzá nem véletlenül. A bore-out és a burn-out tünetei hasonlóak: elsősorban a munka világában figyelték meg az "unatkozási-szindrómát", de aztán kiderült, hogy nagyon sok idős embert is érint a jelenség.
Mondhatni: a korral járó "burn-outról" van szó. Magasabb életkorban az életminőség elsősorban az érzésektől, a közérzettől függ, ezért is fontos ezzel a tünetegyüttessel foglalkozni a német Die Welt online kiadása szerint. Pontosabban azzal érdemes foglalkozni, hogy hasznossá tegyük magunkat idősebben is.
A német lap megszólaltatta Ursula Lehr pszichológus professzor emeritust (nyugállományú egyetemi tanárt) is, aki korábban a világhírű Heidelbergi Egyetemen vezette a gerontológiai tanszéket. Lehr szerint a burn-outhoz hasonlók a bore-out tünetei is. Az alulmotiváltság ugyanakkor a legidősebb korosztályokat érintheti. Ha például a házastársunk, partnerünk, aki addig életünk középpontjában volt, hirtelen meghal, hatalmas űr támad utána.
Ez az érzés különösen gyakran a nyolcvan év feletti nőket érinti, akik a házasságukkal feladták a munkájukat, és utána gyakorlatilag csak a férjüknek éltek. A férfi halálával elvesztik egyúttal a napok megszokott struktúráját is, és ürességérzés uralkodik el rajtuk.
A bore-out azonban nem a nők betegsége. Ugyanis a nőknél ez magasabb életkorban gyakori, a férfiakat viszont már a nyugdíj után közvetlenül elfoghatja az ürességérzés. És gyakori is ez a jelenség náluk ekkor. A férfiak életét ugyanis túl gyakran a munkájuk határozza meg - ez már Julia Scharnhorst pszichológus véleménye. A munkamániásoknál ez igazán szembetűnő, akiknél a nyugdíjig hiányzott az idő a barátokra és a hobbikra. Ilyenkor a nyugdíj nagy törést okozhat náluk.
A bore-out elkerülésére jobb, ha felkészülünk. Érdemes valamilyen hobbit, szabadidős elfoglaltságot keresnünk magunknak, erősíthetjük emberi kapcsolatainkat, barátokkal, ismerősökkel kell minél gyakrabban találkoznunk. Scharnhorst szerint a nyugdíj semmiképpen sem jelenthet semmittevést. Éppen ezért érdemes a pozitív oldalait nézni: szabadidőt nyerünk és ezt ki is kell használnunk. A hobbi kapcsán az is fontos, hogy ne a társadalom vélt vagy valós elvárásaihoz igazodjunk ekkor, önképünket ne ez határozza meg, hanem azzal foglalkozzunk, amit amúgy is szívesen csinálnánk.
Akár új nyelvet tanulhatunk, vagy újra beiratkozhatunk valamilyen képzésre, tanfolyamra, a lényeg az, hogy a feladat értelmes legyen és kihívást is jelentsen számunkra - tanácsolja a német pszichológus (Tanácsai a német viszonyokra vonatkoznak, mert felveti például azt is, hogy vállaljunk tiszteletbeli tisztségeket is. Ez a magyar nyugdíjasok nagy részének aligha jelent létező opciót. Ugyanakkor a magyar nyugdíjasok számára is fontos az értelmes tevékenységek keresése és megtalálása - ez a lényege Scharnhorst felvetésének.) Németországban egyébként nagyon sok szervezet foglalkozik az idősek megfelelő időtöltésével, tehát ott könnyebb "intézményes" segítséget találni a bore-out megelőzésére.
De aki nem akar idősek klubjába járni, annak is ajánlatos például napi rendszerességgel bizonyos tevékenységeket végezni. "Struktúrát kell adni a napoknak" - foglalhatjuk össze Lehr professzor tanácsait: már az is segít, ha naponta újságot olvasunk. De az internet felfedezése is érdekes lehet.
Lehr egy idősekkel foglalkozó német szövetségi munkacsoport (Bundesarbeitsgemeinschaft der Senioren-Organisationen, BAGSO) elnöke, tehát maga is komolyan veszi a bore-out veszélyeit. Az internet Lehr szerint például segít az időseknek a családi kapcsolatok ápolásában: az unokák például szívesen szoktak skype-olni a "cool nagymamával". Van azonban olyan eset is, amikor az ilyen egyszerű módszerek nem segítenek, és a depresszió eluralkodik rajtunk. Ilyenkor a pszichológus segítségét ajánlja Lehr.
Ezeknek a szakértőknek a szerepe már csak azért is fontos szerinte, mert a bore-out-szindrómát az orvosok gyakran tévesen diagnosztizálják. Előfordul, hogy ademenciajeleit vélik felfedezni a folyamatokban - mondja Lehr. Valójában a demencia-diagnózisok egyötöde a depresszióra vezethető azonban vissza szerinte. És ennek a depressziónak a forrása nem ritkán a bore-out.
Forrás: hazipatika.com
