A tapasztaltabb természetjárók tudják, és jó, ha az alkalmi sportrajongók sem saját kárukon tanulják meg, hogy a kullancsok számára kívánatos alanyok vagyunk a táplálkozásra, ugyanis ezeknek az élőlényeknek minden fejlődési szakaszukban szükségük van vérszívásra, amit állatok vagy emberek csípése során tudnak megtenni. A kullancsok érzékszerveikkel megérzik az ember közelségét, és rejtekhelyükön az alkalmas pillanatot bevárva, megtapadnak a mozgásban lévő táplálékforrás ruházatán vagy bőrfelületén. A testen olyan helyet keresnek, ahol vékony a bőr, ezért a könyök- és térdhajlatot, valamint a felkar belső felületét és a deréktájékot részesítik előnyben.
Márpedig a szabadtéri sportokat kedvelők sokszor esnek abba a hibába, hogy a napsütés és vérpezsdítő mozgás hatására csak a legszükségesebb lenge öltözékben indulnak útra, ami igazi svédasztalt kínál az apró vérszívóknak. Inkább tegyük meg a kellő óvintézkedéseket, ha erdőben, valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területen, illetve a városban, az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb parkokban készülünk a futásra.2 Viseljünk világos színű, hosszú ujjú pólót, valamint sűrű szövésű, szintén világos színű nadrágot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba. Használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra juttatva. Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát.
Miért is kell erre különös figyelmet fordítani? Ezekkel az óvintézkedésekkel megelőzhetőek lehetnek a fertőzött kullancsok által terjesztett betegségek, melyek közül hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás.1 Szerencsére ez utóbbi esetében elérhetőek megelőzési lehetőségként védőoltások is.
A Lyme-kór legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik, és csak enyhe fájdalommal, esetleg viszketéssel jár. Ritkán súlyosabb idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak. Szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.1
Az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás esetében a fertőzés jelentős részben tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, és néhány nap után a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus, vírus ellenes terápiája nincs, a kórházi ellátás során a tüneteket enyhítő kezelést alkalmaznak, viszont a fertőzés megelőzésében segíthetnek a védőoltások.2 A prevenció lehetőségéről érdemes a háziorvossal konzultálni. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen az adott kullancsszezonra szeretteink és saját magunk számára is.
