A közlemény szerint az SZTE Belgyógyászati Klinikája kardiometabolikus rehabilitációs osztályát olyan páciensek vehetik igénybe, akiknél már igazolták a szív-érrendszeri betegség jelenlétét, illetve rizikótényezőik miatt fokozottan veszélyeztetettek az ilyen kórképek kialakulásában.
Az új megoldás arra a felismerésre épül, hogy az évtizedek alatt rögzült életmódi szokások párperces orvos-beteg találkozással rendkívül ritkán állíthatók új pályára. Sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy a betegek megértsék, mely folyamatok elcsúszása juttatta őket aktuális állapotukba, illetve mit kell maguknak is tenniük a további ártalmak minimalizálása érdekében. Az egészségügyi ellátórendszer felelőssége ugyanakkor, hogy a pácienst a rendelőajtón kívül is támogassa - írták.
A 15 ágyas részlegen olyan modellértékű szolgáltatási rendszert alakítottak ki, amely a klasszikus, háromhetesnél rövidebb, ötnapos fekvőbeteg-ellátás mellett, legalább három hónapig támogatja a páciensek életmódváltozását saját, otthoni környezetükben, mobil és informatikai rendszerekre épülve. A tavasszal indult programban már csaknem száz beteg utánkövetése zajlik így egyidőben.
Az osztályra kerülő betegek az ott eltöltött egy hét alatt egy Németországban széles körben alkalmazott betegoktatási tananyag adaptált verzióját sajátítják el, de emellett megismerik a szívfrekvencia-monitorok, táplálkozásnaplók, vércukor- és vérnyomásmérők használatát, adataik önálló kiértékelését.
A betegek otthoni, önálló életét ezen adatok távoli áttekintése, konzultálása révén támogatják az osztály dolgozói, támaszkodva a SZTE korábban létrehozott telemedicinális rendszerének szolgáltatásaira. "Az otthoni gondozást alapvetően nem-orvos diplomások, gyógytornászok, dietetikusok, diabetes edukátorok vezetik, az osztályhoz tartozó kardiológusok, belgyógyászok, endokrinológusok, szakpszichológusok, gyógyszerészek felügyelete mellett"- írták.
Az új megoldás nemcsak országos szinten egyedülálló, hanem Európában is - áll a közleményben.
