A látászavarok alapvetően két típusra oszthatóak:
- az ok a szemben van,
- az ok a központi idegrendszer betegségével hozható összefüggésbe.
Az előbbivel a szemészet, az utóbbival a neurológia foglalkozik, de a klinikákon vannak speciálisan képzett szakemberek, a neuro-ophthalmológusok, akik a neurológiai eredetű látászavarok szakértői.
Milyen okai lehetnek a látászavarnak?
Szemtörési hiba: Szemészeti szempontból a látászavar mögött állhat a szemtörési hiba (a szemlencse egészségeseknél úgy alkalmazkodik a közel-és távollátáshoz, hogy a szemizmok megváltoztatják a lencse görbületét). Különböző okoknál fogva a lencse elveszti ezt a képességét, ami rövidlátáshoz vezet. Illetve a kor előrehaladtával az öregedő lencse elveszti rugalmasságát, távollátás alakul ki. Ezekben az esetekben a szemüveg, kontaktlencse segítségével a beteg ismételten jól lát.
Szürkehályog, zöldhályog: Szemészeti eredetű látászavart okoz a szürke hályog, amikor a lencse homályossá válik, valamint a szemnyomás fokozódásából járó zöldhályog.
Ideghártya leválás: Ha a beteg egyik szemére nem lát, vagy homályosan lát, akkor először szemészeti vizsgálat szükséges. A szokványos rövidlátás mellett, ami a szem töréshibája, a hirtelen kialakult látászavar mögött állhat a szemet ellátó artéria elzáródása, vagy az ideghártya, a retina leválása. Szerencsés esetben, ha a keringési zavar átmeneti, a látás néhány perc múlva visszatér, de a beteg véglegesen is megvakulhat arra a szemére.
Neuritis optica: Általában mindkét szemen, de néha csak az egyiken, jelentkező látászavar mögött állhat egy autoimmun betegség, a neuritis optica. Ezt a betegséget szemészeti, vagy neurológiai osztályon kezelik. Ilyenkor valamilyen, általában nem tisztátható oknál fogva a szervezet antitesteket termel a látóideg „burkolóanyaga” (myelin) ellen, és ezért a látóideg funkciójában rövidzárlat következik be. Ebben a kórképben a látás később rendeződik, de gyakran fordul elő, hogy a neuritis optica a szklerózis multiplex első tünete, és a kórkép valamennyi idő múlva újra támad, vagy hasonló, vagy teljesen már tünetek formájában, attól függően, hogy melyik idegszálat támadják meg az antitestek.
Agydaganat: Egy oldali látászavart okozhatnak még bizonyos agydaganatok, melyek csak az egyik látóideget nyomják. Ezeket a koponya-CT-vizsgálat mutatja ki.
Stroke: Mindkét szemen kialakuló látásvesztés mögött, a szemtörési hibák, a már fent említett szklerózis multiplex, agydaganat mellett a stroke (agyvérzés, agylágyulás) áll leggyakrabban. Ilyenkor beszélünk kérgi vakságról: a szemész mindent rendben talál a szem környékén, mert a stroke következtében az agykéreg azon része pusztul el, ahol a látás központja van. Sajnos, ebben az esetben a beteg soha sem fog már látni.
Mérgezés: Fokozatosan kialakuló kétoldali látásvesztés mögött állhat idült ártalom (alkohol, drog, metanol mérgezés) is.
Mit nevezünk látótérkiesésnek?
Látótérkiesésekről akkor beszélünk, ha a beteg minkét szemén a tárgyaknak csak a jobb vagy bal felét látja (hemianopsia), vagy a látótér egynegyedét (alsó vagy felső quadrans hemianopsia). Ezeket vagy daganat, vagy stroke okozza, lehet átmeneti, vagy állandósult. Az átmeneti látótérkiesés lehet a migrénes fejfájás kísérője, illetve meg is előzheti a fejfájást.
A kettős látásról
Kettős látásról beszélünk, ha a beteg egy tárgyból kettőt lát. Ennek oka gyakorlatilag mindig neurológiai kivizsgálást igényel.
Mi okozhat kettős látást?
- Stroke,
- agydaganat,
- cukor- és pajzsmirigybetegség,
- agyi erek óriás aneurizmája,
- myastenia,
- heveny mérgezések (alkohol, botulismus, koponyasérülés).
Forrás: webbeteg.hu
