A rendezvényt Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, aki beszédében emlékeztetett rá, hogy 1894-ben a párizsi Sorbonne Egyetemen ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és minden évben erre emlékeznek az Olimpia Napjával. A kétszeres olimpiai bajnok hozzátette: Pierre de Coubertin már akkor azzal indokolta a NOB megalapítását, hogy "tenni kellene valamit, mert a fiatalok nagyon ellustultak". Schmitt szerint ez a megállapítás sajnos most is igaz, mert a magyar felnőttek 50 százaléka semmit nem tesz az egészsége megőrzéséért, a fiataloknak pedig közel a fele nem veszi a fáradságot, hogy rendszeresen mozogjon.
"Nem igaz, hogy nincs naponta legalább 30 percetek arra, hogy törődjetek a testetek fejlesztésével és ezáltal a lelketek erősítésével" - fordult a fiatalokhoz. "Mozgás nélkül lehet élni, de egészséges, jókedvű és önbizalommal teli életet csak rendszeres mozgással" - jelentette ki Schmitt Pál, majd zárásként mindenkit aktívabb életre biztatott.
Deutsch Tamás, a MOB alelnöke felidézte, hogy Magyarország eddig csaknem 190 aranyérmet nyert az újkori olimpiákon, és bár területi összehasonlításban csak a 109., a gazdasági teljesítményét tekintve az 57., az olimpiai eredményességben viszont a 13. helyezett a világon.
Az esemény különlegessége volt, hogy azt az idén jó néhány olimpiai bajnok is megtisztelte jelenlétével, például Gyurta Dániel, Kiss Gergely, Szécsi Zoltán, Szász-Kovács Emese, Storcz Botond, Wladár Sándor, Szabó Gabriella és Sike András. Közülük többen maguk is sportoltak a Városligetben, ahol a párizsi olimpia jegyében egy 2024 méteres futással kezdődött a program, de lehetett focizni, kosárlabdázni, teqballozni, tollaslabdázni, asztaliteniszezni és sakkozni, az extrém sport kedvelői pedig a falmászást, a gördeszkázást, vagy a street workoutot is kipróbálhatták.
A nevezők Olympic Day feliratú pólót, valamint a részvételt igazoló oklevelet kaptak ajándékba, míg a győztesek kupával gazdagodtak. A nagyobb gyerekek labdajátékos programokban, míg a kisebbek olimpiával kapcsolatos vetélkedőn vehettek részt.
A NOB 1948 januárjában hagyta jóvá az Olimpia Napja ötletét, amely a szervezet megszületéséről emlékezik meg, és az olimpiai mozgalom egyfajta "születésnapja" is egyben. Az Olimpia Napja rendezésének ténye 1978-ban az Olimpiai Chartába is bekerült.
