A gyógyvíz a Kárpát-medencében "kincs, hungarikum, sajátos, egyedi, és ennek rendkívüli értéke" van. Lakitelek olyan rangos fürdőhelyek sorába lépett, mint Harkány, Hajdúszoboszló, Mórahalom, Szolnok, Gyula, Hévíz, Bükkfürdő és Mezőkövesd - sorolta a fideszes politikus.
A lakiteleki gyógyvíz kopásos eredetű ízületű panaszokra, az ezzel járó izomfeszülés oldására is jótékony hatású - mondta.
Szólt arról, hogy a nagygyűlésnek helyszínt biztosító Hungarikum Liget a Lakiteleki Népfőiskolával szerves egységben ápolja a Kárpát-medencei hagyományokat, őrzi a magyar értékeket.
Rámutatott: Trianonnal nemcsak a magyar területek kétharmadát, hanem az akkor működő gyógyfürdők kétharmadát is elvették. A gyógyfürdők létesítési esélyeit a második világháború után a kőolajlelőhelyek keresése is növelte, számos gyógyvízforrást találtak kőolaj helyett - közölte.
Magyarországon 2000. január 1-jén százötven termál- és gyógyfürdő működött - mondta.
Hozzátette: a termálvízkincs "titka" a Kárpát-medence geológiai adottságaiban rejlik. A földkéreg a Kárpát-medencében mintegy tíz kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a földfelszínhez, így sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain - magyarázta. Szavai szerint Lakiteleken nemcsak a víz gyógyít, hanem az elmúlt három évtizedben megteremtett környezet is.
Nagy Katalin, a Magyar Balneológiai Egyesület elnöke elmondta, hogy a nagygyűlésen részt vesznek Európa vezető balneológusai és határon túli magyar balneológusok is. Kerekasztal-beszélgetést terveznek a magyar fürdők helyzetéről, valamint egy sport-fizioterápia blokk is színesíti az idei nagygyűlés programját - közölte.
Kalics Gabriella, a Ligetszépe Gyógyászat gyógyászati vezetője céljuknak nevezte az egyre magasabb színvonalon, elhivatottsággal végzett munkát. A konferencián közös kutatási eredményeket tudnak megosztani - mondta.