Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai az erdőket is érintik, hiszen nem tudnak gyorsan alkalmazkodni, emberi segítségre szorulnak. A kormány ezért elkötelezett az erdők megőrzése, a fával borított területek jelentős növelése iránt - jelentette ki, hozzátéve: ezért hozta létre az Agrárminisztérium az Országfásítási Programot, és számos további kezdeményezésük van az ITM-mel közösen.
Kiemelte ezek közül a Klíma- és természetvédelmi akcióterv megvalósítását, azon belül is a születő gyermekek utáni faültetést. A belföldi erdők ennek eredményeként már összesen 165 hektár őshonos fajjal gyarapodtak, az állami erdőgazdaságok minden megyében létrehozták az Újszülöttek erdejét.
Hozzáfűzte: az erdőgazdaságok további 515 hektár erdőt telepítettek olyan helyekre is, ahol a termőhelyi viszonyok nem kizárólag őshonos fajok ültetését tették lehetővé. Elmondása szerint a klímakvóta-bevételekből majdnem 2 milliárd forint jutott csaknem 2 millió facsemete elültetésére és 40 tonna makk elvetésére.
Az államtitkár az erdők bővítése mellett fontosnak nevezte a 2 millió hektárnyi terület megőrzését. Az állami erdőgazdaságok ebben kiemelkedő feladatot látnak el, hiszen a védett erdők legnagyobb részét ők kezelik. A tulajdonosi jogok gyakorlójaként az AM folyamatosan figyel arra, hogy a gazdálkodás eredményét a társaságok visszaforgassák az erdők fenntartására, természetvédelmi feladatok ellátására, ökoturisztikai szolgáltatások biztosítására - közölte.
Zambó Péter kifejtette, hogy az erdők szerepe pótolhatatlan a víz és a tápanyagok körforgásában, a jó levegő előállításában, fenntartásuk nélkül nem teljesülhetnek az ország klímasemlegességi céljai. Kánikulában akár 4 fokkal is csökkentik a környezetük hőmérsékletét, mérsékelik a szélsőséges időjárás romboló hatásait. A járvány megmutatta, hogy az egészség megőrzésében is fontosak, hiszen az elmúlt másfél évben szinte nem is maradt más hely a biztonságos kikapcsolódásra - tette hozzá.
Az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint a természet egyensúlya és sokszínűsége veszélybe kerülhet, ha az emberiség nem változtat a szokásain.
Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a kormány nemcsak beszél, hanem cselekszik is, hiszen törvénybe foglalta a klímasemlegesség megvalósítását 2050-re.
A fenntartható növekedés, a természettudatos jövő a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek is elsődleges szempontja - tette hozzá. Számítása alapján évente 1 millió fát jelent, hogy minden újszülött után 10 fával gyarapodik az ország, ami az állami erdőgazdaságok fásítási programjával és az önerdősült területek erdővé alakításával már most kiemelkedő eredményt hozott. A cél az, hogy az erdők aránya elérje az ország területének 27 százalékát - mondta az államtitkár.
Steiner Attila az erdőgazdálkodás éghajlatvédelmi jelentőségét azzal igazolta, hogy a belföldi állomány évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg, emellett tiszta levegőt, élhető környezetet, feltöltődési lehetőséget biztosít. A fák a városokban is nélkülözhetetlenek, hiszen felszínhőmérséklet mérések alapján a parkosított területeken akár 10 fokkal is hűvösebb van a napsugárzásnak kitett épületekhez képest - tette hozzá.
A fiatalokért felelős helyettes államtitkár a mindennapi környezettudatosság jelentőségét emelte ki az eseményen. Rácz Zsófia szerint a fiatalok értik a fenntarthatósági szempontok okait, és természetesnek veszik, hogy ezért tenni is tudnak. Cselekvésre nem csak globálisan van lehetőség, bárki lehet felelős környezetvédő, aki szemetet szed, vagy szelektíven gyűjt, és figyel arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen - tette hozzá.
A Pilisi Parkerdő Zrt. majdnem 65 ezer hektár vagyonkezelője, ebből 58 ezer hektár az erdő - mondta Petrik János vezérigazgató-helyettes. A társaság számára a fenntarthatóság nem csupán divatos jelszó, hiszen hosszú távra biztosítja az erdőgazdálkodás jövőjét, miközben az ökoturisztikai tevékenység is egyre jelentősebb - hangsúlyozta.
