Novák Katalin hangsúlyozta: ha van munka és biztos fedél a családok feje fölött, sokkal nagyobb lehet a biztonságérzetük, a fiatalok pedig bátrabban mernek gyermeket vállalni, családot alapítani akkor, ha tudják azt, hogy van egy lakás, egy otthon, ahová a gyermek megszülethet.
Az öt éve indult otthonteremtési program ebben segít a családoknak, január elsejétől pedig jelentős mértékben bővülnek a lehetőségek - jelentette ki a miniszter.
Nemcsak a korábban már ismert elemek lesznek elérhetők - például az, hogy a tetőtér beépítéshez a teljes összegű csokot fel lehet majd venni a többgenerációs együttélés megkönnyítésére -, de a kormány csökkenti az új építésű ingatlanok áfáját 27-ről 5 százalékra, ráadásul ezt az áfát is visszaigényelhetik azok, akik csokkal vásárolnak új otthont - sorolta Novák Katalin.
A miniszter szerint újdonságot jelent az is, hogy a kormány elengedi az illetéket mindenkinek, aki csokkal vásárol - ez jellemzően milliós tétel - az otthonfelújítási programra pedig sokan várnak.
Novák Katalin rámutatott: az otthonfelújítás arról szól, hogy ha egy családnak már megvan az otthona, ahol él, és nem szeretne költözni, de tudna erre az otthonra költeni, akkor ehhez kap támogatást. A január elsejétől igénybe vehető lehetőséggel a felújítási költségek felét, de legfeljebb hárommillió forintot az állam utólagosan megtéríti - mondta.
A miniszterelnök szombati bejelentése értelmében február elsejétől már azok is részt tudnak venni az otthonfelújítási programban, akiknek nincs most meg a fedezetük erre - emelte ki Novák Katalin. Tájékoztatása szerint február elsejétől egy olyan otthonfelújítási hitel indul, amelynek köszönhetően az otthon felújításának költségeit előzetesen, egy hitelen keresztül megkaphatják a banktól a családok, és utána a költségeik felét az állam visszafizeti helyettük, és csak a maradékot kell törleszteniük, legfeljebb tízéves futamidővel.
Novák Katalin leszögezte: a családtámogatások fontos alapelve az, hogy nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő elemek, még a babaváró támogatással is összevonhatók. Ha van egy pár, és családot alapítana, felveheti a babaváró támogatás tízmillió forintját; a csok nagycsalád esetében akár újabb tízmillió forintos támogatást jelenthet, az ahhoz kapcsolódó kölcsön további 10 vagy 15 millió forint gyermekszámtól függően, és akár még egy csokkal vásárolt ingatlannál is igénybe vehető utána az otthonfelújítási támogatás. Ehhez jár pluszban az illetékmentesség - ismertette a lehetőségeket.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a családtámogatási elemek szabadon kombinálhatók, egyszülős családok számára is elérhetők és már egy gyermek esetén is, sőt a terhesség 12. hetét követően lehet élni a lehetőségekkel.
Novák Katalin a műsorban arról is beszélt, hogy van egy olyan kérdés Európában, amit sokszor nem tesznek fel eléggé nyíltan az európai vezetők Brüsszelben: hogyan nézünk szembe a demográfiai válsággal. Ugyanis egyetlen olyan európai ország sincs már, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy fenntartsa a népességét - fűzte hozzá. A termékenységi ráta mindenhol kettő alatt van, demográfiai válságban van Európa; ennek ellenére Brüsszelben nem arról beszélnek, hogyan tudnák a fiatalok családalapítását, gyermekvállalását a lehető legtöbb eszközzel segíteni, hanem a migrációt tekintik egy ki nem mondott kérdésre adott rossz válasznak - hangsúlyozta Novák Katalin. Hozzátette: járják az útjukat azok, akik ezt választják, ahogy szeretnék, csak "járhassuk mi is úgy", ahogy a magyar emberek szeretnék.
Közölte: egy harmincezer európai ember megkérdezésével zajlott kutatásból markánsan látszik, hogy Magyarországon kiemelkedően családközpontú a gondolkodás. "Európa nagy részén amúgy így lenne, kisebb mértékben, mint Magyarországon, (...), de még mindig az emberek alapvetően családközpontúan gondolkodnának Európában is, Magyarországon pedig kiemelkedően."
Hozzátette: a magyar adatokból látszik az, hogy fontosnak tartják a fiatalok családalapításának támogatását, akár a nagycsaládos életforma segítését vagy azt, hogy az új otthon saját tulajdon legyen.
Itt van egy nagy különbség a magyar és a nyugat- vagy észak-európai gondolkodás közt, mivel ott inkább a bérlakás, míg Magyarországon inkább a tulajdon a fontos. Novák Katalin kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy egyik évről a másikra hat százalékkal emelkedett azoknak a száma, akik saját tulajdonú otthonban élnek Magyarországon.
