Aszpartam (E 951)
Főként a diétás és cukormentes készítményekben található, legyen szó rágógumiról, cukorkáról, üdítőitalról, köhögéscsillapítóról vagy fogkrémről. Más mesterséges édesítőszerekkel együtt kötötték már ezen hatóanyagot korábbi kutatások elhízáshoz, fejfájáshoz és egyes ráktípusokhoz is. Olyan tudományos bizonyíték azonban még nem született, ami igazolta volna normális mennyiségű aszpartam káros hatását. (Az elfogadható napi bevitel 40 milligramm testsúlykilogrammonként.)
Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup
Ezt kenyérben, cukorkákban, joghurtban, salátaöntetekben, konzervzöldségekben és más feldolgozott ételekben találhatjuk. A fruktóz ezen feldolgozott változata mérgező a máj számára, ráadásul egy adott mennyiség felett fokozza az inzulinrezisztenciát - ez pedig gyakorlatilag a belépő acukorbetegségés a szívproblémák felé.
Nátrium-glutamát (monoszódium-glutamát, MSG, E 621)
Kínai ételekben, burgonyachipsekben, ropogtatnivalókban, zacskós levesekben, fagyasztott ételekben találhatunk főként MSG-t, amely igen gyakran vált ki migrénes hatásokat, ráadásul rengeteg nátriumot is tartalmaz.
Transzzsírok
Ezeket a mesterségesen előállított zsírokat főként margarinban, chipsben, kekszekben, süteményekben és készételekben találhatjuk meg. Azért használják, hogy javítsa az étel textúráját és az tovább megőrizze szavatosságát. A korábbi kutatások szerint a transzzsírok cukorbetegség és szívproblémák kialakulásához vezetnek. Az USA élelmiszer- és gyógyszer-engedélyeztetési hatósága, az FDA már hozott egy olyan döntést, hogy ezeket ki kell vonni az éttermi ételekből és a legtöbb csomagolt bolti élelmiszerből 2018-ra.
Magyarországon 2015 tavaszán lépett életbe a szabályozás. Ennek értelmében 100 gramm zsírtartalomban legfeljebb 2 gramm lehet a transzzsírsav. Így ma Magyarországon nem lehet a boltok polcain olyan margarin, amelynek transzzsírsav-tartalma ezt meghaladná.
Ételszínezékek
A mesterséges színezékek gyümölcskoktélokban, jégkrémben, süteményekben, cukorkákban, egyes sajtokban és tésztafélékben találhatóak. Több ilyen petróleum-alapú színezéket (kék #1, #2, vörös #3 és #40, sárga #5 (tartrazin) és #6) kötöttek már hiperaktivitáshoz (gyermekekben) és rákhoz (laboratóriumi állatokban).
Karamellszínezék (E 105a,b,c,d)
Üdítőitalokban, sörben, barna kenyérben, csokoládéban, süteményekben és fánkokban, jégkrémben található meg ezen adalékanyag. Egyes fajtáit ammóniával készítik: így kerül ételeinkbe a rákkeltő 4-metilimidazol.
Szulfitok (E 221, 222, 223, 224, 226, 227, 228)
A borban és sörökben természetes konzerválóanyagokat üdítőitalokhoz, gyümölcslevekhez, aszalt gyümölcsökhöz és burgonyatermékekhez adják hozzá. Az FDA becslései szerint minden 10. amerikai érzékeny ezen kén-alapú vegyületekre, az ezekkel szemben mutatott tünetek pedig enyhe szénanáthától egészen az anafilaxiáig terjednek.
Nátrium-nitrát (E251)
Ezt a mesterséges konzerválóanyagot feldolgozott húsokban, hotdogokban, baconben vagy éppen a füstölt halfélékben találhatjuk meg. Egyes korábbi kutatások szerint a nátrium-nitrát az állati testekben rákkeltő anyagokká alakul át. Sokak szerint a zellerporban található természetes nátrium-nitrátok biztonságosabban fogyaszthatóak.
BHA, BHT (E 320, E 321)
Ezt a két konzerválóanyagot burgonyachipsben, rágógumiban, fagyasztott virslikben, rizstermékekben, zselatinos édességekben, cukrokban használja az élelmiszeripar. Petróleum-alapú adalékanyagokról van szó, az amerikai NIH egészségügyi intézet vizsgálatai szerint a BHA az emberi szervezetben rákkeltő, a BHT-vel kapcsolatban pedig erős gyanú áll fel, hogy hasonló hatása van.
Forrás: hazipatika.com
