Az MME hétfői közleménye szerint az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit.
Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly "fővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, illetve kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) kínálata áll. A baglyok valószínűleg azért választják a látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra.
A közlemény szerint a baglyok nem jelentenek veszélyt az emberre, jelenlétük gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is hasznos. A madarak mindegyike ugyanis napi három-hat kisrágcsálót is elfogyaszt, ami száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva akár ötvenezer mezőgazdasági kertevő egeret és pockot jelent.
Az MME felméréséről további információt az egyesület honlapján és az akció Facebook-oldalán találhatnak az érdeklődők. A felmérés akár okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapja szintén az egyesület honlapján található.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit tőlük átvéve, 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez.
A közlemény szerint az akció célja, hogy az egyesület pontosabb információt kapjon a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, valamint, hogy a lakosság jobban megismerje a madarak viselkedését.
