A szegedi közgyűlés tanácsnoka felidézte, a Rózsaünnepet első ízben 1999-ben, a 120 éves szőregi rózsatermesztés hagyományait továbbéltető kertészek előtti tiszteletadásként szervezték meg. A helyi ünnepből a fesztivál az ország egyik legnépszerűbb virágünnepévé vált.
Az ünnep leglátványosabb eseményének a szombati felvonulás ígérkezik, melyen hatvan rózsákkal feldíszített lovasfogat, hintó, homokfutó, mezőgazdasági gép és más jármű, kisebb-nagyobb csoport vonul fel. A menetben résztvevők a hat kilométeres út során több tízezer szál rózsát osztanak szét a nézők között, a település és a járművek díszítéséhez több százezer szál virágot használnak föl.
Az ünnep hagyományos programja a virágzó rózsaföldekre szervezett látogatás. A rendkívül csapadékos időjárás miatt idén Bata András faiskolája várja az érdeklődőket, ahol több százezer virágzó rózsatő látható.
A vasárnapig vágottrózsa-kiállítás, különféle tárlatok, virágkötészeti bemutató, virágvásár, koncertek, gyermekprogramok, táncbemutatók, labdarúgó mérkőzések várják az érdeklődőket, a zárónapon félmaratont rendeznek, melyen az indulók a virágzó rózsaföldek között tehetik meg a verseny távját.
A rózsaünnep nemcsak Szőreg, hanem a Tisza-Maros-szög településeinek közös nagy rendezvénye. A két folyó közötti öntéstalaj ugyanis kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés 90 százaléka ebből a térségből származik, a szőregi rózsatő pedig elismert hungarikum. Szőregen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, s ez a munka mintegy 250 családnak jelent megélhetést.
