Mika János éghajlatkutató azt mondta: a változások felgyorsultak, az azokhoz való alkalmazkodás viszont lassú folyamat. A kutató a legnagyobb környezeti problémaként a biodiverzitás elvesztését nevezte, hiszen a kihalt fajokat már nem lehet megmenteni. Ugyancsak visszafordíthatatlan problémaként a nitrátosodást is említette. A harmadik legfontosabb probléma a klímaváltozás, de az még nem visszafordíthatatlan folyamat - jegyezte meg.
Juhász Árpád geológus elmondta, hogy a Föld napjához kapcsolódóan a Magyar Természettudományi Múzeumban péntek óta látható az Olvadó jövőnk című kiállítás. A tárlat - amelyet Áder János köztársasági elnök nyitott meg - több dologra hívja fel a figyelmet, köztük arra, hogy a jég olvadása miatt végveszélybe kerülnek az állatok - mutatott rá. Az északi régióban a jéggel borítottság egyre kisebb lesz, a szabad vízfelület pedig egyre nagyobb. Ez például a jegesmedvék számára jelent problémát.
A Déli-sark környékén felgyorsult az olvadás, egyre gyorsabban válnak le hatalmas jégtáblák. Ez a folyamat szintén veszélyezteti az ottani élővilágot, egyre több faj tűnik el a tengerből - mondta a geológus.
A Föld napja Amerikából indult egyetemi magánkezdeményezésből 1970-ben. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszintű, mára 175 országra kiterjedő mozgalomhoz.
Az idei Föld napja központi témája a műanyaghulladékok kezelése. Ennek kapcsán Juhász Árpád pozitívan értékelte, hogy Magyarországon is működik a szelektív hulladékgyűjtés, így a műanyagokat is lehet külön kezelni. Mika János pedig azt emelte ki, úgy tudja világszerte növekvő arányban van a műanyag újrahasznosítása.
