Manapság a mind népszerűbb jóga eléri a fiatalabb korosztályokat is: jótékony hatásától a gyerekek hajlékonyabbak és erősebbek lesznek, szebb lesz a testtartásuk, jobban fognak aludni.
Vigyázat!
A jógában a gyerekek velük született ügyessége, mozgékonysága bajt is hozhat. Sokan annyira hajlékonyak, hogy nem veszik észre, ha valamelyik kitekert pozícióban túlfeszítik magukat, s ez akár izomsérüléssel, izomszakadással vagy húzódással is járhat, sőt akár ki is ugorhat a válluk vagy a csípőjük. További veszélyforrás, ha versengeni kezdenek a többiekkel, el akarják kápráztatni az oktatót, vagy haladóbbaknak való pozíciót próbálnak ki, amire még nincsenek felkészülve. De a szülő sok mindent tehet azért, hogy csemetéje biztonságosan jógázzon.
Az életkortól is függ
Manapság Magyarországon is gomba módra szaporodnak a kismamajóga-tanfolyamok – vannak gyerekek, akik már az anyaméhben megkezdik a jógázást. Egyes hindu szövegek szerint a babák mind a 108 jógapozíciót megcsinálják odabent. Ezután, a gyerek négyéves koráig, a baba-mama-jóga a logikus folytatás. A háromévesnél fiatalabb gyerekek esetében a jógázás még inkább páros tevékenység, amelynek során a szülő állítja be a kicsit a nyújtó pózokba. A gyerekek négy- és nyolcéves kor között kezdik követni a szóbeli utasítást és már önállóan beállnak a testhelyzetekbe. Játékos formában megtanulhatják a jógapozíciókat és a jóga szellemiségét, a koncentrációs és légzőgyakorlatokat, és felszabadultan élvezik a testüket.
A gyerekek szívesen megpróbálkoznak a fejenállással, kézenállással, vállon állással. De ügyelni kell, hogy a nyakuk meg ne sérüljön, vagyis nem szabad a testsúlyukat közvetlenül a fejükre helyezniük, csak ha már tudatosult bennük, hogy a testük mit bír, s ha képesek a tagjaikat koordinálni. Nyolc év alatti gyerek ne is próbálkozzon ilyesféle gyakorlattal, s még a nagyobb gyerek is csak felnőtt felügyeletével. A felnőtteknek pedig azt kell megtanulniuk, hogyan segítsék a gyerekeket. A jógapózokat el kell magyarázni, be kell mutatni, esetleg egy óvatos érintéssel tökéletesíteni a gyerek tartását, de soha nem szabad tagjaikat húzni vagy feszíteni.
Gyógyítás jógával
A jógát olykor még gyógyításra is használják, elsősorban központi bénulásos, autista és koncentrációs zavarokkal küzdő hiperaktív (ADHD szindróma), vagy akár Down-kóros gyermekek esetében. A jóga rendszeres gyakorlása bizonyítottan hatékony az ő esetükben: először lehiggad a testük, később a tudatuk is megnyugszik, következésképp mozdulataik összehangoltabbak lesznek, koncentrációs készségük javul, tovább tudnak egy helyben megülni. Rájuk is igaz, ami mindenkire: a jógázás hozzásegít a képességek maximális kiteljesítéséhez.
Budapesten Juhász Saroltának, a Mandala Jógastúdió oktatójának van ilyen irányú gyakorlata, hiszen 1995 óta foglalkozik problémás gyerekekkel.A stúdió tanfolyamot is tart pedagógusok, szülők számára, amelyen a gyerekek koncentrációs képességet és tanulást könnyítő gyakorlatokat sajátíthatnak el.
Nem mindegy, milyen a program
A jóga nem versenysport. Olyan oktatót kell választani, aki ezt meg is érteti a gyerekekkel, különben nehezen fognak beletörődni, hogy itt a tét nem a pont, a gól vagy a kosár. Ha egy oktató olyasmit mond, hogy „három hét alatt megtanítom a gyereket fejen állni”, azt messze el kell kerülni. A jó oktató hagyja, hogy a gyerekek maguk csinálják végig a gyakorlatokat úgy, ahogy tudják, s nem cserdít közben rájuk, ha rosszul csinálják.
Az is jó, ha a tanfolyam nem veszi magát túl komolyan. A kisgyerekek nem tudnak hosszan figyelni, hagyni kell őket, hadd élvezzék inkább a jógaórát. A Napüdvözlet gyakorlat vagy a fa-állások például azért népszerűek, mert egyensúlyozni kell hozzájuk, amit a gyerek szeretnek, de ugyanígy közkedvelt a harcos-, háromszög-, hal-, hegy- és sárkányállás is.
A jóga csak egy a sok közül
Nem kérdéses, hogy a gyerekjóga hasznos, hiszen a kicsik számtalan előnyre tehetnek szert általa. Erősödnek az izmaik, javul a tartásuk, nő a kitartásuk és az akaraterejük. Idegrendszerük és szervezetük védekezőképessége is megerősödik. Az előbbi jóvoltából javul a koncentrációjuk, az utóbbival könnyebben vészelik át a betegségeket. És végül fokozódik a tudatosságuk: pontosabban képesek érzékelni a külvilág, valamint saját testük és belső világuk jelzéseit, jobban megismerik önnön képességeik és teljesítményük határait.
De semmiképpen nem szabad a jógát a régi, jól bevált gimnasztika tökéletes pótlékának tekinteni, főként a mai világban, amikor egyre több a túlsúlyos gyerek. Egyes szülők azt hiszik, hogy sportnak elég a jóga, s nem küldik a fiukat-lányukat másféle edzésre is. Pedig a gyerekeknek futniuk, gyalogolniuk kell, hogy kialakuljanak a motorikus készségeik, labdajátékokat kell játszaniuk a szem-kéz koordináció fejlesztéséhez, s gimnasztikára is szükségük van a szív és a tüdő erősítéséhez. Egyszóval, a jóga önmagában nem elegendő mozgás, a testedzésnek csak egyik eleme lehet.
Itt is fontos a türelem
A felnőtt jógatanulók számára sokszor nehéznek bizonyulnak a tudatkiürítéses vagy a meditációs gyakorlatok. A gyerekeknek ez könnyebben megy, csak azt ne várjuk, hogy máról holnapra tökéletesen megtanulják. Hiszen annyi inger éri őket, hogy néha még azt is nehéz elérni, hogy nyugodtan üljenek. Néha attól is félnek, hogy be kell csukniuk a szemüket, három-négy hétbe is beletelhet, míg rájönnek, hogy milyen jó magukat teljesen elengedni.
A relaxációs technikák alkalmazása a jógaórán kívül is jól jöhet, például vizsga vagy nyilvános szereplés előtt. Egy egész életre szól ez a csodálatos tudás.
A jóga szellemisége azt is segít megértetni a gyerekekkel, hogy tökéletesen rendben van, ha nem tökéletesek, hogy nem kell gyötörniük magukat, nem kell a többiekkel versengeniük. Ha a lélegzésük szaporává, szaggatottá válik, az arra utal, hogy már tovább mentek, mint amennyit bírnak. Pedig a hajlékony ember semmivel sem jobb, mint a kevésbé hajlékony, egyszerűen csak máshogy csinálja meg ugyanazt a pozíciót. Ha a gyerek megérti ezeket az elveket, már jó úton jár a megvilágosodás felé.
Forrás: evamagazin.hu