A házasság így hat ránk

  • életmód
  • 2018.01.10
    16:46
  • hazipatika.com
Régóta bizonyított tény, hogy a munka miatt fellépő stresszen túl a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Kétirányú kölcsönhatások

Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és -hegyek is befolyásolhatják a szív-érrendszert - különösen a férfiakét. Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.

A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá, és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták. Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: "tartósan jó", "tartósan rossz", "javuló" és "romló".

A változások hatnak legerősebben

Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetőek. A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a "rossz" koleszterin) szintje és a BMI (vagyis a testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén - legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról - a férfiaknak érdemes kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.

Mire kell felfigyelniük a férfiaknak?

"A férfiakra többnyire jellemző, hogy sokáig nem veszik komolyan a tüneteiket, és gyakran csak jelentősebb problémák 'kényszerítik' őket orvoshoz" - ismerteti dr. Vaskó. "Holott érdemes lenne felfigyelni a látszólag jelentéktelenebb jelekre is, mint a teljesítménycsökkenés, az alvászavar, a tartós kimerültség, a szorongás. A középkorú férfiaknak (és persze a nőknek is) igencsak ajánlatos kivizsgáltatniuk magukat, hiszen ez az életszakasz, amikor talán a legnagyobbak a terhek az ember vállán. A rendszeresen jelentkező stressz pedig közismerten erős rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek is. És hogy miért kell fokozottabban vigyázni ebben a korban a 'férfiszívre'? Mert a nők a menopauzáig bizonyos mértékben védettebbek a kardiovaszkuláris betegségekkel szemben, bár később ez a viszonylagos védettség megszűnik."

Vaskó doktor ugyanakkor azokra a tünetekre is felhívja a figyelmet, amelyeket nemtől függetlenül mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek többek közt a mellkasifájdalomvagy szorítás, a légszomj, a szívdobogás-érzés, az emelkedett vagy ingadozó vérnyomás, a szexuális problémák. Mindazoknak pedig, akiknek a családjában már előfordult szív-érrendszeri betegség, a középkorba lépve tünetmentesség esetén is fontos a kardiológiai kontroll.

Forrás: hazipatika.com